Gyermekek az énekkarban

Történetünk 50 évvel ezelőtt néhány lelkes kisgyermekkel kezdődött, akik azóta felnőttek, családot alapítottak, és gyermekeik, majd unokáik is részévé váltak közösségünknek. Így vált az egykori gyermekkórusból egy több generációt felölelő családi közösség, akiket a zene szeretete és az azáltal megélt hit köt össze.

A kezdeti időkben nem volt szükség külön gyermekprogramokra, hiszen a kórus gerincét maguk a gyermekek alkották. Később, ahogy nőtt a létszám és egyre változatosabbá vált a korosztályi összetétel, úgy jöttek létre - a felmerülő igényeknek megfelelően - a kifejezetten gyermekeknek szóló programok.

A kezdeti években az első megoldandó kérdés az volt, hogy mi legyen a szentmise alatt azokkal a kicsikkel, akik még nem tudnak csatlakozni a nagykórushoz. Egy kedves, Egyetemi templomba járó hívő, Csöpi néni jelentkezett a feladatra, hogy a vasárnap reggeli szentmisék alatt templom-ovit tartson az ovis, bölcsis korosztálynak. Csöpi néni a szolgálatot egészen a 90-es évek elejéig folytatta, majd később a kórus különböző tagjai vállalták hosszabb-rövidebb időre ezt a nemes feladatot.

A 2000-es évek elejére a kisgyermekek száma és aránya a közösségen belül hirtelen megnőtt, amellyel párhuzamosan egyre több és több gyermekprogram született meg. Fontos volt, hogy minden korosztálynak legyen olyan közege, ahol kapcsolódni tud a közösséghez, és barátságokat tud kialakítani kortársaival oly módon, hogy közben hitük megerősödik, és a zene szeretete is kialakul bennük.


Zsibongó – Csanády Bori beszámolója

2008 tavaszán fogalmazódott meg bennünk, hogy milyen jó lenne a kisgyerekes anyukákkal legalább havonta egy alkalommal találkozni, amikor baba-mama klub keretein belül csak beszélgethetünk, kapcsolódhatunk egymással, miközben a kisbabák és bölcsődés korú gyermekeink is ismerkedhetnek.

A program mögé mi álltunk Andai Anikóval. Az első pillanattól kezdve a péntek délelőtt lett a Zsibongónak elnevezett alkalmak időkerete. A legnagyobb kérdés az volt, hogy mivel fognak játszani a gyerekek, hiszen nem állt rendelkezésre akkor egy közös játék park. De ez a probléma is gyorsan megoldódott. Pár héten belül a meghirdetett gyűjtés után össze is állt egy alap játékkészlet, amit azóta is lelkesen cserélnek és töltenek fel a kinőtt játékokkal a családok.

Az elmúlt tizenhét évben sok közös élményben volt részünk. Az állandó beszélgetés, közös agapé mellett kialakult, hogy majdnem minden alkalmon zenebölcsis foglalkozásokat tartunk.

Ezt először Bakonyiné Marton Kati tartotta, tőle Joóné Balogh Enikő vette át a stafétát, az elmúlt években pedig Ernyey-Balogh Juli örökölte meg ezt a szerepet. Juli zenés foglalkozásai alatt a terápiás kutyák gyógyító jelenléte is megjelent az alkalmainkon. Többször tartottunk egymásnak mindenkit érintő témákban (egészség, nevelés, kisgyermekek, nők, stb.) előadásokat, és többször hívtunk külsős előadót is. Így tudtuk meghallgatni egy dévényes szakember mozgás fejlődésről szóló alkalmát, vagy egy gyermekpszichológus bemutató beszélgetését a gyermek fejlődéslélektanáról. De járt nálunk perinatális tanácsadó, aki megmozgatta bennünk a gyermekeink születése körül fel- halmozódott érzéseket.

Voltunk "zarándokolni" szakadó esőben az akkor még fel nem épült Szent Anna kápolnánál, és több játszóteret is felfedeztünk közösen, amikor a templom felújítása miatt a tízes teremben nem tudtunk zsibongani.

Az ünnepkörökhöz kapcsolódóan rengeteg adventi koszorút kötöttünk meg együtt vagy festettünk számos technikával tojásokat, de a kézműves alkalmak sokszor konkrét téma nélkül is a zsibongók részei voltak, mivel számtalan ügyes kezű hobby művész édesanya jár a közösségünkbe.

A zsibongókat a vezetésemmel azóta is rendületlenül megtartjuk havonta egy alkalommal, ahová sok szeretettel várjuk a kisgyermekekkel az édesanyákat.


Kishittan – Matányi Timi beszámolója

Jó pár évvel ezelőtt - hála Istennek - sok-sok pici gyermek született a közösségünkben és egyre többen kezdtek el járni a szentmisékre nagyobb testvérkéikkel, szüleikkel. Kipp-kopp, apró cipők kopogtak a padok között, duruzsolás, játék, beszélgetés. A szülők hol kedvesen fegyelmeztek, hol próbáltak csendben maradni, miközben szívük mélyén szerettek volna pár percet az imára találni.

Ismerem ezt az érzést, pontosan így éltem meg a vasárnapi miséket hosszú éveken keresztül.

Egyszer csak megszületett bennem a gondolat: mi lenne, ha a prédikációk alatt kimennénk a gyerekekkel a templomból, és az ő nyelvükön beszélgetnénk az Evangéliumról?

Ez egy jó alkalom lehet, ahol a gyermekekkel mi is imádkozunk, beszélgetünk, miközben színeznek, kézműveskednek.

Így született meg a mise alatti mini hittan. Azóta is hétről hétre részesei lehetünk a mi kis csodánknak. Miközben a szülők a templomban elcsendesedhetnek, imádkozhatnak, addig mi kint megéljük, hogy az Evangélium akkor is él, ha közben valaki kérdez, cipőt köt, vagy hangosan nevet.


Pásztorjáték

Az Egyetemi templomban rendezett pásztorjáték hagyományosan közösségünkhöz kapcsolódik, feladatunknak tekintjük, hogy december 24-én délután egy szép előadással örvendeztessük meg a templom közösségét.

A 80-as években a pásztorjátékokat Gábor Miki szervezte, amelyen a templom hittanos gyermekei és az ének-zenekaros gyerekek adták elő a főleg népi betlehemes hangulatú játékokat. A zenei részt mindig az énekkar szolgáltatta, sokszor kiegészülve hangszeres kísérettel.

Újpestmegyeri tartózkodásunk alatt már inkább a helyi hittanos gyerekek voltak az előadók, akiket János bácsi kérésére többször is támogatott egy-egy, a közösségünkből szervezett zenei csapat.

1996-tól, az Egyetemi templomba való visszatérésünktől újra megrendezhettük a közösségünk gyermekeit és fiataljait is bevonó előadásokat. Ekkor jó pár évig Rochlitz Bernadett vállalta magára a rendező szerepét, majd egészen 2002-ig Benyus Kinga és Kozma Gergő szervezte és vezette az előadásokat.

A népi betlehemestől a misztériumjáték felé billent az előadások stílusa. 2003-tól 2013-ig Major Zsuzska, Mészáros Ági, és Csanády Bori fogták össze a programot, majd 2014-ben a felnövekvő fiatalok vették át a stafétabotot. Az elmúlt tíz évben Bocsák Rita, Matányi Rita és Bakonyi Kati vállalták, hogy személyiségüknek megfelelő hangulatú pásztor- játékokat szervezzenek. Az elmúlt évek számos darabját maga Bocsák Rita írta; ezek sokszor elrugaszkodtak a hagyományos betlehemi keretektől, de minden előadás a végén közel hozta a közönséghez a születés misztériumát.

A zenei aláfestést továbbra is a kórus és a zenészek adták az örök hagyományoknak megfelelően. A díszletek és a megvalósítások ötletei pedig pazar kreativitásról, nagy együttműködésről és fiataljaink erős összetartásáról tesznek tanúbizonyságot.

A nagy pásztorjáték mellett fontos megemlíteni, hogy december 25-én minden évben megtartjuk a kisénekkaros "kisbetlehemest" Benyusné Szász Mónika és Bocsákné Benyus Anna vezetésével.


Kisopera

Costamagna: Falusi iskola című műve Kisopera néven jelent meg történelmünkben, amelynek különlegessége, hogy János bácsi írta hozzá a zenekari kíséretet. Az ősbemutatóra az 1980-as farsangon került sor a Szeminárium tízes termében.

János bácsi az első előadástól kezdve nagyon szerette ezt a művet betanítani az aktuálisan kisiskolás korosztálynak, mivel úgy érezte, hogy a történet és a zene is különösen közel áll a gyerekek világához. Kiemelkedő volt az 1994-es előadás, ugyanis a köztévé felvételt készített róla, amelyet később interjúkkal színesítve mutattak be.

A kezdeti években több alkalommal is előadtuk a kisoperát, és volt olyan előadás, amelyben maga János bácsi játszotta a tanárt.

Ezt követően hosszú évekre eltettük a darabot, majd a 2010-es évek elején ismét megfogalmazódott bennünk, hogy milyen jó lenne feleleveníteni a korábbi hagyományokat, és megtanítani az aktuális kisiskolás generációnak a művet. 2011-ben azok a felnőttek, akik pár évtizeddel korábban már részesei lehettek egy előadásnak, egy farsangi ünnepségre porolták le a művet, elhúzva a mézesmadzagot a gyermekek előtt. Az előadás sikeres volt, a fiatalságnak különösen is tetszett, hogy szüleiket gyermek szerepekben láthatják, így lelkesen vetették bele magukat a 2015-ös bemutatót megelőző próbafolyamatba, Joóné Balogh Enikő vezetésével.

A mű ezután közel egy évtizedre a kottatárban pihent, mikor Enikő 2024-ben elhatározta, hogy a nyári táborunkban kifejezetten gyerekpróbákat szeretne tartani és attól kezdve szerdánként is külön foglalkozásokat vezet a próbák alatt. Ennek a gyümölcse lett a 2025-ös Quadrum koncerten bemutatott jubileumi Kisopera.