Kórusunk története
Don Bosco Ének- és Zenekarunk története 1975-ben kezdődött, amikor Khirer Vilmos atya kezdeményezésére Dauner János szalézi atya megalapította a kórust az Egyetemi templomban, melynek célja a fiatalok nevelése és a zenén keresztül Isten dicsőítése volt.
A közösség 1975-től 1980-ig az Egyetemi templomban, 1980-tól 1981-ig az Örökimádás templomban működött. A helyszín változásának oka Vilmos atya áthelyezése volt, így amikor Vilmos atya költözött a közösségünk is vele tartott. 1981-től Vilmos atya a Krisztinavárosban lett plébános, így a kórus ismét ment vele. Rövid idő után ismét áthelyezték őt, ahová már nem tartottunk vele, így még ebben az évben a közösség visszaköltözött az Egyetemi templomba egészen 1991-ig.
1991-től 1996-ig közösségünk Újpest-Megyeren működött a visszatérő szalézi rend templomában. Ide Havasi József, az akkori tartományfőnök fogadott be minket és János bácsit, aki ott is lakott a rendházban. Itt vettük fel a Don Bosco Ének- és Zenekar nevet. 1996-ban visszaköltöztünk az Egyetemi templomba, ahol azóta is működünk.
1997 őszén János bácsi megromlott egészségügyi állapota miatt a kórus és a zenekar vezetését átadta utódainak.
Az elején 7-10 főt számláló közösségünk mára már több mint 150 tagot számlál. A vasárnapi szentmiséken és egyházi ünnepeken való egyházzenei szolgálat mellett évente többször adunk koncerteket, például hagyomány, hogy november 1-jén Mozart Requiemjét előadva emlékezünk, imádkozunk elhunytjainkért. Általában minden adventben készülünk egy adventi vagy karácsonyi koncertre, a húsvéti készület részeként pedig egy nagyböjti vagy a húsvéti időszakban Öröm útja egyházzenei áhítatot szervezünk. A Szeminárium kerengőjében tartott Quadrum-koncerteken zenekarunk tagjai játszanak szebbnél szebb darabokat.
Az egyházzenei szolgálat mellett lelki és közösségi programokkal építjük egymást, közösségünket. Általában hetente kétszer, szerdán és vasárnap gyűlünk össze a próbákon és a miséken. Ezeken az alkalmakon kívül tematikus előadásokon, farsangon, kirándulásokon, táborokban vehetünk részt az egész év folyamán.
Közösségünkben a zenei szolgálat mellett János bácsi és Vilmos atya örökségét folytatva nagy hangsúlyt fektetünk a fiatalok nevelésére is. A kisgyermekek az idén 25 éves kisénekkaron keresztül ismerkednek meg a zene világával, az iskoláskorúak pedig kiscsoportokba szerveződve együtt élhetik meg a közösség örömét. Az elmúlt 50 évben számtalan barátság, szerelem, házasság és közös emlék született közösségünkön belül, ugyanakkor az élet nehézségeiben, veszteségeinkben is szívünkben hordozzuk egymást.